És elkezdődött végre!!!
A 2003-as Rögbi Világkupa megnyitóünnepségével kezdetét vette a 20 nemzet versengése!

Természetesen a "Waltzing Matilda" volt az egyik hivatalos dala az ünnepségnek.
Szomorú aktualitása a dolognak, hogy pár nappal ezelött halt meg 76 éves korában az ausztrálok egyik legnagyobb "népdal" énekese, Slim Dusty, akinek az előadásában hangzik talán legszebben a dal...

Azért nem semmi, már miket megcsinálnak...
A stadion küzdőterének talajára (a teljesre!) egybefüggő képeket, ősi motívumokat vetítenek ki, és azon adnak elő mindenféle történeteket az aboriginalok.
Hihetetlen látvány, ahogy a hatalmas térre valami láthatatlan projektorból vetítve jönnek a képek, szól a jó zene, és közben fantasztikus alakzatokba rendeződve táncolnak a népek!
Fellépnek operaénekesek, zenészek, és az egész valahogy nagyon együtt van.
Csak John Howard, a miniszterelnök kap egy kényelmetlenűl hosszú füttykoncertet...

Ahhoz képest, hogy szinte semmit nem tudok a rögbiről, egészen magával ragadott az elmúlt napok nagy lelkesedése, illetve a megnyitóünnepély fantasztikus hangulata.
A TV-ből, rádióból, hírdetésekből hetek óta más sem folyik szinte, csak a Rugby World Cup-al kapcsolatos adatok, események, tudnivalók, elemzések.
A végén még én is elhiszem, hogy az egész világ csak erre az eseményre várt, és most több milliárd ember izgatottan ül a TV elé, hogy nyomon követhesse az eseményeket. :)

A városban ma a szurkolók kifestett arcal, kedvenc csapatuk szineiben parádéztak fel-alá, és ami nagyon furcsa, hogy szurkolói attrocitásokról, verekedésekről, vonatgyujtogatásokról nem számoltak be a hírekben!
Azonban én rájöttem a titokra!
Itt biztos elhallgatják őket!!!

Az első napon az ausztrál wallaby-k az argentín pumák ellen játszanak a 110 ezer férőhelyes Telstra stadionban, az olimpiai parkban.

Mindjárt kezdődik a meccs, már itt ülök a TV elött én is, egyik kezemben a sör, másikban a chips.
Áááá, nem is!

Vagy mégis...? ;)