hétfő, november 24, 2003

Felhívott a múlt héten egy ügynök, hogy a pályázatom alapján megfelelő lennék Systems Support Engineer munkára, de elötte szeretne még néhány dolgot leegyeztetni.
Pl. nem értette, hogy az utolsó munkahelyemen a beosztásom igazából mit is takar, illetve minek is lehetne itt azt besorolni.
Némi tusakodás után eldöntöttük, hogy 3rd Level Supportnak lesz leginkább jó a dolog. Legalább itt is megértik így.
Beszélgettünk még pár percet a telefonon, hogy mennyi volt utoljára a fizetésem, meg hogy mennyit szeretnék kapni.
Valahogy homályosan még emlékeztem erre a pozícióra a hírdetésből, és ott mintha 80-90 ezer dolláros fizetés körül lett volna feltüntetve.
Erre bemondtam neki 65-70 ezret.
Arra gondoltam, hogy ezzel hátha szerzek nála jó pontot, és így esetleg könnyebben megy az első munkahely megcsípése.
Úgy tűnt jó hatást gyakorolhattam az agent-re, mert azt mondta, hogy szeretne személyesen is találkozni velem, hogy átbeszéljük a részleteket.
"JEeeeeeeeeeeeeeeeeee! Végre ez meglessz! Nem eresztelek!" -- gondoltam magamban :)
Az agentel megbeszéltük, hogy másnap 11-kor találkozunk az irodájában, de elötte még elküldi emailben a címet, hogy pontosan hova is kell mennem.
Azóta is várom az emailt...

Amúgy dolgozom folyamatosan az építkezéseken.
Hétvégén a falat kellett vágnom Turramurra-ban, hogy a villanyvezetékeknek helyet csináljak.
Egy ír villanyszerelővel és egy másik ír ács sráccal dolgozom együtt. Az utóbbi a tetőt és a nyílászárókat szereli, neki is segíteni kell a munkákban.

Kicsi feleségem decemberben kezdi az új kezelést, ami azt jelenti, hogy kezdheti magának beadni a hormoninjekciókat, és lesz olyan napja, amikor 3-at is be kell majd szúrnia...
Közben "vágja a centit", és minden nap elmondja, hogy éppen mennyi van hátra a száz egynéhány napból, ami még a viszontlátásig eltelik.