"Gyakran mondjuk, "csukd be az ablakot, hideg van odakint". Mindazonáltal az ablak becsukása után továbbra is hideg marad odakint."

Na, elmúltak az ünnepek...
Legalábbis túlvagyunk az Australia Day-en.
Ez egy olyasmi ünnepségsorozat, mint otthon augusztus 20.-a.

Megbeszéltem Ádámmal, aki nyelviskolába jött ki ide, hogy találkozunk végre személyesen is.
Az australia levelezési listáról ismertem meg, és nem kellett csalódnom, egy jó fej sráccal sikerült tegnap találkoznom.
Először elmentünk a Sydney Observatory-ba, ahol körbejártuk a kiállítást, illetve beültünk egy 3D-s filmvetítésre, ami a Marsra szállást mutatta be.
A kertben addig a gyerekek sűrített levegőt pumpálhattak egy vizes palackba, ami rakétának volt átalakítva, és a légnyomástól magasra tudott felrepülni.
Egyébként tegnap majd’ minden múzeumba ingyenes volt a belépő.

Utána elsétáltunk a Circular Quay-hez, ahol hajók nagy felvonulása következett.
A parton önkéntesek ásványvizeket osztogattak a népnek ingyér, csak nehogy mán’ valaki kiszáradjon a napon, aztán rosszul legyen, és az államnak meg drága pénzért kezelni kelljen!
Akkor inkább már ólcsóbb ingyér adni a palackos ásványvizet!
Micsoda gondolkodásmód...

Az operaház fölött közben egy nagy helikopter körözött egy óriási Ausztrál zászlót lógatva maga alatt, a parton meg jó nagy tömeg nézelődött, hogy lépni is alig lehetett.
Mindenki ausztrál zászlót lobogtatott, meg zászlós matricákkal ragaszgatták tele magukat.
Ja, ezeket is ingyér osztogatták az aktivisták.

A hajók felvonulása után még átsétáltunk a Hyde Parkba, ahol Ádám egyik ismerősével találkoztunk.
Ő is angolul tanulni jött ki 8 hónapra ide.

Ami megdöbbentő volt első hallásra, hogy a nyelvtanfolyam ennyi időre 1 200 000 Ft.-ba került...
Nem semmi!
Igaz, a mi PR vízumunk ügyintézésére is kb. ennyi pénzt kellett költeni annó.

Mivel éhesek voltuk, ezért még jól bekajáltunk a parkban felállított nemzetiségi sátraknál.
A nagy evés alatt, a parkban felállított nagyszinpadon folyt éppen az új Ausztrál állampolgárok avatási ünnepsége.
Ötvenvalahányan voltak, akik a CBD-ben kapták meg az állampolgárságot.
Amúgy minden kerület és város megtartotta a maga kis Australia Day ünnepségét, és azon az új állampolgárok avatóját.
9000 ember kapta meg tegnap így hivatalosan is az állampolgárságot itt, Ausztráliában.

Amúgy én Tibeti/Himaláj vegyes tálat tömtem magamba – persze a tálat a végén kiköptem. Az ár egy kicsit húzós volt -- 10 dollár.
A Chinatown mellett egy thai étterembe 12 dollárért sikerült annyi kaját kapnom pár hete, hogy a felét ott kellett hagynom – ami pedig nálam korábban elképzelhetetlen volt.
És még az ízek is nagyon bejöttek!

Szóval a kaja után visszaindultunk a partra, és az egyik úton veterán autók kiállítása volt.
Vagy 2-300 autó állt végig az úton, mind csodálatosan felújítva!
Számomra a legnagyobb élményt a Ausztráliai Rolls-Royce Tulajdonosok Klubjának a kiállítása jelentette.
Vagy 20 csodálatos, nagy batár állt az úttest mellett.
A legrégebbi 1907-ből, a legújabb pedig a ’80-as évek végéről.

Fantasztikus autók, és most először sikerült a motorházba is benézni, mivel szinte mindegyiknek felnyitotta a tulajdonosa a tetőt.
Nem hiába királyi autó mindegyik, már a kezdetek óta rendkívüli luxussal rendezték be őket!
És éppen idén 100 éves a gyár is.
1904-2004 az évforduló, amit a klubtagok is megünnepelnek felvonulásokkal, bemutatókkal.

Délután visszajöttem Hornsby-ba, ahol egy itteni kedves ismerősöm meghívásának tettem eleget.
Jól bebarbiztam, illetve idáig kellett utaznom, hogy most először megnézzem a Valami Amerika c. filmet, ami a Csapd le csacsi után a másik kedvenc magyar filmemmé vált rögtön.

Tegnap este még sikerült kicsi feleségemmel is beszélnem.

Volt bent a kórházban, ahol 18 tüszőt sikerült levenniük Tőle.
Megtörténik a megtermékenyítés, és ha minden jól megy akkor jövőhéten a visszaültetés.
Ez az utolsó alkalmunk a magyarországi rendszerben.
De mivel most össze fog jönni, ezért itt már nem kell folytatnunk a dolgot!


Most kaptam az üzenetet, hogy 18 tüszőböl 14-nél elindult az osztódás!